Címváltozás

http://mocsokkulturtorzo.blogspot.com

PLTFRRDLM

Na moSt mi LEsz?

Na most mi lesz!

változÁS

HTTP://MOCSOKKULTURTORZO.BLOGSPOT.COM

NA MEGESSZÜK A GEIL-T, vagyis az ESZTERHÁZY-TORTÁT, aztán LEDÚRJUK a MoCSKOT?!

civil power#1 Szike a magyar pampákon

A Kecskemét és Tiszakécske közt félúton található aprócska kis falu, az ásványvize miatt az utóbbi években híressé vált Szentkirály korántsem a bubilovag reklámarc Luis Figo-tól menő hely igazán. Annál inkább azoktól a fiataloktól, akik megunva a tétlenséget saját kezükbe vették a sorsuk, (kevésbé hangzatos szóval) szabadidejük irányítását, és létrehozták a Szentkirályi Ifjúsági Közhasznú Egyesületet. A SZIKE elnökségének két tagjával, Csorba Zoltán szociológussal, és Csorba György jogász-hallgatóval beszélgettem az egyesület klubhelyiségében, a Presszóban.

- Miért láttátok szükségét egy szervezet létrehozásának?

CsZ: Hat évvel ezelőtt volt egy erős társaság, közép- és általános iskolásokból, mindig itt ültünk és kvaterkáztunk kint a parkban, a mostani egyesület főhadiszállása mellett, illetve az akkor még működő Birkacsárda nevű becsületsüllyesztőben, ami aztán bezárt, és ezzel egy időben az a társaság is felbomlott. Ezután eltelt két-három év, amikor nem tudtunk semmit sem csinálni, nem volt semmilyen program Szentkirályon, de úgy semmi, hogy gyakorlatilag nulla. Volt a kultúrház, meg egy darab kocsma, ami olyan ótvar volt, hogy egy 17-18 éves fiatal nem szívesen tette be oda a lábát. De egyáltalán nem maga az ivás volt a lényeg, hanem az, hogy nem volt egy olyan hely, ahol a fiatalok össze tudtak volna gyűlni. És akkor 2007 húsvétjának a környékén, amikor megint kint ültünk a parkban, és megint csak nem tudtunk mit kezdeni magunkkal, a művelődésszervezőnek tanuló Bőti Józsinak jött az az ötlete, hogy milyen jó lenne csinálni egy egyesületet, és valahogy megpróbálni megszerezni hozzá a kultúrház felső szintjét. Józsi átlátta azt, hogy ha valamilyen intézményesült formában próbálunk meg a fiataloknak – köztünk magunknak is – bulikat csinálni, nem kell kinn dekkolni a mínusz 20 fokban, és emellett akár más értelmes dologhoz is tudunk kezdeni. Beszéltünk a polgármesterrel, és megkaptuk ezt a helyet közművelődési szerződés keretén belül, bérleti díj nélkül, határozatlan időre.

- És miért tartottátok fontosnak, hogy a magatok szórakoztatásán túl egy közösségbe szervezzétek a szentkirályi fiatalokat?

CsGy: Ez egy kis falu. Az iskolába egyre kevesebb gyerek jár, és azt már mi is megértettük, hogy ha nincs semmilyen szórakozási lehetőség, ami lekösse, ide kösse a fiatalokat, akkor nem maradnak itt. Ezek persze távlati dolgok, az elsődleges nyilván az volt, hogy értelmes dolgokat csinálva jól érezzük magunkat.

- És milyen programokkal, eseményekkel tudtok alternatívát nyújtani a fiataloknak? Miért érdemes tagjának lenni a SZIKÉ-nek?

CsGy: Az egyesület fő tevékenysége a kulturális programok szervezése. Ezért nézünk a filmklubban – többek közt – olyan filmeket is, amik mondjuk a tv-ben nem nagyon láthatók, amik kicsit elvontabbak, vagy komolyabbak. Szoktunk csinálni minden nagyobb nemzeti ünnepen valamilyen megemlékezést: az elnökség kijelöl néhány embert, ők készítenek egy tablót, és hozzá egy kisebb kis műsort, amiben a saját szájuk íze szerint eleveníthetik föl a történelmi eseményeket. Próbáljuk rávenni a többieket, hogy maguktól is kezdjenek el szervezkedni. Így volt már sport- és kártyanap, tojásfestés, különböző tematikus bulik, stb. De volt már több magyar nóta estünk is: a lányok csináltak zsíros kenyeret, az egész Presszót úgy rendezték be, mint egy csárdát, mi hoztuk a bort, meg reszeltünk talpig páncélban J. Áprilisban pedig tartottunk egy három zenekaros zajongást, ahol a magyar vöröskeresztnek gyűjtöttünk adományt. Az is egy nagyon fontos dolog a SZIKE kapcsán, hogy itt együtt tudnak lenni az emberek és nem össze-vissza császkálnak.

- A hétköznapokban hogyan néz ki a SZIKE élete?

CsZ: Minden hónap utolsó szombatján van egy közgyűlés, van jelenléti ív, új tag felvételénél szavazunk, az adott hónap közgyűlésén a következő hónap programjait beszéljük meg. Vannak olyan időszakok, amikor majdnem minden hétvégére esik valamilyen program. Bekerültünk a Szentkirályi Hírmondóba is, ott kaptunk egy oldalt, megtölthetjük a saját dolgainkkal, hírekkel, programokkal.

- Kapcsolatban álltok más civil szervezetekkel?

CsZ: Abszolút célunk a későbbiekben együttműködni más civil kezdeményezésekkel, de az elmúlt – kezdeti időszakban – alapvetően arra mentünk rá, hogy a saját köreinken belül próbáljuk meg erősíteni a tagságot. Így egy év alatt eljutottunk oda, persze egy csomó szarrágás árán is, hogy azok az emberek, akik eddig nem tudtak közgyűlésen hozzászólni semmihez, azoknak most már van véleményük, vannak ötleteik, nem is mondanak hülyeségeket. A közgyűlések rávezetik az embereket arra, hogy ha van valami problémád, azt el kell mondani, mások előtt meg kell szólalni, tudni kell beszélni, rá kell jönnöd arra, hogy miként lehet a mondanivalódat a lehető legfrappánsabban, legérthetőbben, legrövidebben megfogalmaznod. Tehát a személyiségfejlesztés is egy felszínalatti cél, és közben mi magunk is rengeteget tanulunk.

- és az így létrejött közösségetek milyen szinten vesz részt magának a falunak az életében, a tágabb szentkirályi közösségben?

CsGy: Augusztus 20-án szokott lenni a falunap, a legutóbbin a SZIKE négy programmal képviselte magát: játszott két helyi zenekar, voltak tűzzsonglőrjeink, és itt a Presszóban rendeztünk egy tablós kiállítást az egyesület előző évi tevékenységéről. Amúgy szerveztünk szemétszedést, kitakarítottuk a játszóteret, felújítottuk a padokat, újraöntöttük a betonasztalokat, újrafestettük a kukákat, körülnyírtuk a tujákat: szóval a saját környezetünket is próbáltuk szebbé tenni.

- Milyen lehetőségei vannak Szentkirályon az embereknek, és ezen belül is a fiataloknak?

CsGy: Ez egy kétezres falu, meglehetősen kevés munkalehetőséggel. Óvoda van, általános iskola van - még, a felnőttek nagy része bejár Kecskemétre dolgozni, vagy esetleg mezőgazdaságból élnek. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a SZIKÉ-nek az a hosszú távú célja, hogy megpróbáljon minél több olyan dolgot nyújtani, ami ittmaradásra bírhatja a fiatalokat.

- És hogyan látjátok úgy általában az alföldi falvak helyzetét?

CsGy: Úgy gondolom, hogy falun abszolút érdemes élni és családot alapítani, mert a falu egy olyan közösség, ami sokkal összetartóbb és sokkal mélyebb, mint mondjuk egy város.

- Miért?

CsGy: Mert a kapcsolatok sokkal közvetlenebbek, és ez egy olyan dolog, ami nem pótolható semmivel, és ezt mindenkinek segíteni kellene: hogy a vidék fejlődjön, bővüljön, és megtartsa a falu jellegét.

CsZ: Én jelenleg a vidék helyzetét botrányosan rossznak látom. A mezőgazdaságból is egyre rosszabbul lehet élni, mert sajnos nem az alulról építkezés folyik, hogy amit a falu megtermel, azokat kellene megvenni, felvásárolni a nagy vállalatoknak, hanem ehelyett szinte mindig a külföldit részesítik előnyben. Pedig ugye az egész életnek az egyik alapja az élelem, és ha a vidéket ellehetetlenítik, ha nincsen kaja, akkor tökmindegy, hogy a városban hány darab kulturális intézmény, meg szórakozó hely van, éhen döglik mindenki. Meg azt is problémának látom, hogy a „paraszt” pejoratív kifejezés lett, pedig egyáltalán nem az, azok közt, akik a kétkezi munkájukból élnek is van nagyon sok értelmes ember. Meg ugye a vidéki embernek a föld, meg ami hozzá tartozik, az jelenti az életének az alapját, persze az lehet, hogy ez nem tudatosul benne ilyen formában.

- Érintettük már a közösségépítés fontosságát. Mit gondoltok a magyarországi közösségekről? Meg magára Magyarországra lehet-e egy működő közösségként tekinteni?

CsGy: A felszínen abszolút megosztottnak látom az országot, ahány ember annyiféle dolog, az emberek nem tudnak egy zászló alá felsorakozni.

- Mert erre szükség lenne?

CsGy: Átsegítené bizonyos problémákon a nemzetet, de belül abban bízom, hogy összetudunk fogni, ha nagyon olyan a helyzet.

CsZ: Én más szemszögből közelítem meg a dolgot, de ha tényleg csak a felszínt kapirgáljuk, akkor közigazgatási értelemben működnek közösségek, de azt már nem látom, hogy mondjuk Szentkirály akár egy kulturális ügy okán összetudna fogni, teszemazt azért, hogy építsenek egy könyvtárat. Mert szerintem az emberekben meg van még mindig az az érzés, hogy minek nekem ezzel foglalkozni, minek fárasszam magam, majd megcsinálják a felettem lévők, a vezetők.

- Tehát mindenki hárít, és vár a sült galambra?

CsGy: Az egyesületben is látszik, hogy akinek nincs konkrét feladata, vállalása, az szokott a legjobban pofázni, rinyálni, alávágni mindenfélének, de azért is vagyunk, hogy ezen a hozzáálláson megpróbáljunk változtatni.

Köszönöm az interjút. Az eddigi szikés élményeim alapján csak annyit mondhatok, hogy itt a változtatás még véletlenül sem a gittrágással kezdődik, hanem a jóhangulatú, olykor fröccsmámorba bukó beszélgetésekkel és mulatozásokkal :).

Programajánlunk: július 6. - július 19.

Itt van, megjött Légyottunk második kiadása, úgyhogy készüljetek egy szép, nagy adag kultúrális mixre (persze annyira nem lesz mix, nagyrészt zenéről lesz szó, de azért próbálom minél jobban kitágítani a látóköröm).

Kezdjük a pécsi Rockmaratonnal, ami július 6-12.-ig tart majd, a szokásos helyszínen a Malomvölgyben. Aki szeret sokat headbengelni, és/vagy pogozni, illetve nem zavarja a totális igénytelenség annak ott a helye. Mondjuk fellép két punk legenda, a UK Subs és a GBH is, ez valamennyire emeli a fesztivál értékét, de azért túlságosan nem. Szintén fesztivál, de az előbbi szöges ellentéte a július 9-én kezdődő Balaton Sound, amiről sok új információt nem nagyon lehet elmondani, a felhozatal tartalmaz pár (különböző indokok miatt) izgalmas előadót, de aki eddig nem vett bérletet, az már nem is fog tudni (max. az eredeti ár többszöröséért a helyszínen), sőt a legújabb információk szerint már a pénteki napijegyek is mind elfogytak.
Fesztiválfronton a következő két hétben lesz még a tokaji Hegyalja fesztivál, ami rendhagyó módon ötvözi a Rockmaraton igénytelenségét a VOLTos hangulattal. Fellépők között pedig a legnagyobb név egyértelműen a Machine Head, de lesz még Basement Jaxx, Faithless, Adam Freeland stb...

Szintén 15.én indul a veszprémi Utcazene, ami amellett, hogy ingyenes az egyik leghangulatosabb fesztivál egész nyáron. Igazi nagy névvel itt nem lehet számolni, "csak" a szokásos magyar előadókkal (Quimby, Heaven Street Seven, Kistehén stb..), de itt nem is ez a lényeg, hanem a fesztivál ideje alatt minden nap fellépő, többnyire ismeretlen egyszálgitárosok, fúvosok és mindenféle zenekarok. Aki igazán pihenni szeretne egy jót, úgy, hogy közben még jó zenét is hallhat, az semmiképp ne hagyja ki.

Persze van ám élet a fesztiválokon túl is, nem is akármilyen. 7.én Szegeden a Garabonciásban fellép a The Nunchaks nevű, francia garázs-punk banda. Egész ígéretesek a myspace-ük szerint. 9-én még nagyobb zúzás várható Pesten a Dürerben, ahol a nemzetközi kritikusok nagy kedvence, a post-hardcoret játszó, kanadai Fucked Up fog fellépni. Ez pedig tényleg kihagyhatatlannak ígérkezik. De ha valaki nem akarja, hogy részese legyen ehhez hasonló őrületnek (bár ezt nehezen értem meg), az elmehet a jazzes, bluesos, rockos Mike Stern Bandre a Millenárisba. Aztán szintén a Millenárisban lesz a két hetes intervallum talán leglényegesebb pillanata, David Byrne fellépése. A Talking Headssel a punk utáni időszak (postpunkot is túlélő) egyik legfontosabb együttesét létrehozó Byrne a hangminta alapú zenék készítésében is úttörőnek számít, Brian Enoval közösen kiadott, My Life in the Bush of Ghosts című, 1981-es lemeze kapcsán (amelynek kvázi második része épp tavaly jelent meg). Az 57 éves zseni koncertjével mindössze egy baj van, hogy a legolcsóbb jegy is 8900 forint. Azonban ha valaki nem rokkan bele egy ekkora kiadásba (vagyis nem csóró egyetemista, mint én) az mindenképp menjen el, mert nem mindennapi élményben lesz része. A koncertlista lezárásaként pedig álljon itt egy videó B.B. Kingtől. Az immár 84. életévét taposó blueslegenda 16.án fog fellépni a Sportarénában. Azt hiszem ennél többet pedig fölösleges is mondani.

Persze lehet ám mozizni is, amit én legszívesebben Pécsen tennék meg az Apollóban, ahol egész júliusban 500 forintért lehet majd megnézni egy speciálisan az art-mozi 5 éves szülinapjára összeállított válogatás minden darabját. Persze megértem, hogy valaki a cinema cityt szereti, az menjen el és nézze meg 10.étől Sacha Baron Cohen legújabb agymenését, a Brünot (vagy legalább olvassa el kedvenc buzi, osztrák divatőrültünkkel ezt a mélyinterjút). Mondjuk én kétlem, hogy lehet olyan jó, mint a Borat nagyfilm, de minden előfordulhat. És még annyit a mozikhoz, hogy 17.én startol a tengerentúlon a 500 days of Summer című, jobbnál-jobb zenékkel tarkított film, amit jobb híján romantikus vígjátéknak lehetne besorolni. Persze senkit nem bíztatnék rá, hogy repüljön ki USA-ba a premierre, de mivel valószínűleg nálunk úgysem kerül a mozikba, ezért ugye különböző úton-módon kell majd hozzájutni, lehetőleg minél hamarabb. Én mindenesetre nagyon várom, és Zooey Deschanelt kérném karácsonyra. Köszönöm.

Na de adózzunk a sajnálatosan még mindig használt kifejezés, a magaskultúra oltárán. Menjünk el a Robert Capa kiállításra a Ludwigba, mert zseniális, vagy lehetünk alternatívabbak és megnézhetjük Halász Péter kiállítását az ACB galériában. Előbbit megtehetjük októberig, utóbbi azonban csak 17.éig lesz látható, azzal tehát sietni kell. A színházak pedig (legalábbis azok, amelyeket érdekesebbnek tartok) nyári szünetre mentek, úgyhogy, aki akar az performancekodjon kedvére, vagy nézzen meg egy Gárdatüntetést, egyaránt nagy élményben lesz része. De a következő két hétben igazából az sem jár rosszul, aki csak otthon ül és nézi a Tour de Francet, ami vitathatatlanul a világ legjobb sporteseményei között van.

Cartman, Homer, Stewie, esetleg mindhárom?

Jó vígjátékokat ma már csak elvétve gyártanak (tisztelet a kivételnek), a régi jó sitcom-okat – mint a Jóbarátok, vagy a Rém rendes család – pedig már mind láttuk vagy meguntuk, színházba ritkán járunk, Győzikén csak sírni tudunk, a Godot-ba pedig nehéz jegyet szerezni, nem is csoda, hogy az internet adta lehetőségek miatt kishazánkban is egyre népszerűbbé válnak a szórakoztatóipar animációs gyöngyszemei.
Persze eddig sem volt ismeretlen számunkra ez a műfaj, hiszen Simpsonék már több mint 20 éve boldogítanak minket, és South Park szókimondó kisiskolásai is már rég leérettségizhettek volna, hiszen 13 éve koptatják a padokat Mr. (vagy Mrs.?) Garrison osztályában.
A világháló ma már lehetővé teszi, hogy bárki, aki internet-hozzáféréssel rendelkezik, megnézhesse a különböző sorozatok epizódjait.


Kezdjük a seregszemlét Matt Groening agyszüleményével, a ’89 decemberében megjelenő Simpson családdal, mely Springfield városában játszódik, ahol Homer és családja – a középosztályt képviselve - megküzd az amerikai társadalom különböző (és éppen aktuális) problémáival. Az eddig leghosszabb ideig sugárzó rajzfilmsorozat több mint 20 éve töretlen népszerűségnek örvend – eleinte a Fox TV-nek (ma pedig már inkább az internetnek köszönhetően). 2007-ben a mozikban is bemutatták a sorozat alapján készült filmet Simpson család – a film címmel, mely több mint félmilliárd dolláros (!!!) hasznot hozott a készítőknek.
A fanatikusoknak egyelőre nem kell aggódnia, hiszen idén februárban a Fox bejelentette, hogy további két évadra leszerződtek.
A sorozat epizódjait itt tudjátok megnézni.

Bizonyára nem kell bemutatnunk senkinek Trey Parker és Matt Stone szatirikus, olykor botránykeltő rajzfilmsorozatát, a South Parkot sem. A colorado-i South Park városában játszódó széria négy kisiskolás különös kalandjairól szól, a nagysikerű animációs sitcom idén ünnepli 13. életévét. A sorozatot ’97 óta sugározza a Comedy Central, akik nemrégiben írtak alá szerződést újabb 3 évad elkészítésére, így 2011-ig garantáltan érkeznek az újabb epizódok.

A South Parkból is készítettek filmet még ’99-ben, South Park – Nagyobb, hosszabb, vágatlan címmel (mely egyébként a legtöbb káromkodást tartalmazó animációs filmként írta bele magát a Guinness rekordok könyvébe).

Eric Cartmanék kalandjait a hivatalos honlapon, itt követhetjük nyomon.

Seth McFarlane sorozata, a hazánkban is egyre népszerűbb Family Guy idén még csupán a hetedik évadot sugározza, annyi azonban már biztos, hogy a retardált Peter, és a Griffin-család többi tagja 2012-ig garantáltan szórakoztatja majd a Fox TV nézőit, itthon pedig a Comedy Centralon követhetjük nyomon Stewie-ék ámokfutását. A sorozatot egyébként 2003 és 2005 között szüneteltették, azonban a Fox a kiemelkedő nézettségnek köszönhetően újra műsorra tűzte azt.

A Family Guy rengeteg kritikát kapott – a Simpson család és a South Park készítőitől is – a történethez nem mindig kapcsolódó vicces bejátszások miatt, sokan azonban épp ezek miatt szeretik McFarlane idétlen családját.

A South Park készítőit egyszer megkérdezték arról, mi a leggonoszabb dolog, amit valaha mondtak nekik, mire Matt Stone annyit felelt:
„Az, amikor valaki odajött, mondván: ’Istenem, a ti sorozatotok a legjobb a tévében. A tietek, meg a Family Guy.’ Na az kurvára fájt.” – Trey Parker is egyetértett, majd hozzátette: „Így igaz. Olyan érzés volt, mintha tökön rúgtak volna.”


Érdekesség még az is, hogy a Family Guy szinkronhagjainak jó részét maga a készítő, Seth McFarlane szolgáltatja. Ő adja többek között Peter, Stewie, Brian, Quagmire, Tom Tucker és Dr. Hartman hangját is.
Íme egy link az epizódokhoz.

További népszerű rajzfilmsorozatok:

Matt Groening másik szerzeményét, az 5. évadnál járó sci-fi-sitcomot, a Futurama-t nemrég hoztak vissza a „halálból” – így biztos, hogy 2010-től új részekkel jelentkeznek. A sorozat egy pizzafutár kalandjairól szól, aki 1000 évet utazik az időben, ahol találkozik egy alkoholista robottal és egy egyszemű mutáns lánnyal. Epizódokhoz katt ide.

Végül, de nem utolsósorban Seth McFarlane szintén 5. évadnál tartó American Dad c. szériája is említésre méltó, melyben Stan Smith, aki apa és CIA ügynök egy személyben, igen abszurd módon, egyszerre próbál megbirkózni Amerika megmentésével és családi problémáival. Epizódok itt.

Jó szórakozást!

helló öcsém #2

Csocsó design-t ajánl

Közel a kor, amikor az öltönyre nyakkendőre színt és mintát tudunk letölteni a csodás internetről, de addig is elégedjünk meg a színét változtató old's szemüveggel!
Az RgB szemüveg keretet egy tempera szerű vízbázisú színes festékkel tölthetjük fel !
Ez tipikusan az a designtermék amit a kocsmából hazafelé modult állapotba bárki ki tudna találni de mégis Luis Porem fogja magát rommá keresni belőle!Zseniális és kész!

Sok más nagyszerű "találmánya" van még de kifogytam a szavakból a szemüveg után!

Légy vidám