Programajánlunk: július 6. - július 19.

Itt van, megjött Légyottunk második kiadása, úgyhogy készüljetek egy szép, nagy adag kultúrális mixre (persze annyira nem lesz mix, nagyrészt zenéről lesz szó, de azért próbálom minél jobban kitágítani a látóköröm).

Kezdjük a pécsi Rockmaratonnal, ami július 6-12.-ig tart majd, a szokásos helyszínen a Malomvölgyben. Aki szeret sokat headbengelni, és/vagy pogozni, illetve nem zavarja a totális igénytelenség annak ott a helye. Mondjuk fellép két punk legenda, a UK Subs és a GBH is, ez valamennyire emeli a fesztivál értékét, de azért túlságosan nem. Szintén fesztivál, de az előbbi szöges ellentéte a július 9-én kezdődő Balaton Sound, amiről sok új információt nem nagyon lehet elmondani, a felhozatal tartalmaz pár (különböző indokok miatt) izgalmas előadót, de aki eddig nem vett bérletet, az már nem is fog tudni (max. az eredeti ár többszöröséért a helyszínen), sőt a legújabb információk szerint már a pénteki napijegyek is mind elfogytak.
Fesztiválfronton a következő két hétben lesz még a tokaji Hegyalja fesztivál, ami rendhagyó módon ötvözi a Rockmaraton igénytelenségét a VOLTos hangulattal. Fellépők között pedig a legnagyobb név egyértelműen a Machine Head, de lesz még Basement Jaxx, Faithless, Adam Freeland stb...

Szintén 15.én indul a veszprémi Utcazene, ami amellett, hogy ingyenes az egyik leghangulatosabb fesztivál egész nyáron. Igazi nagy névvel itt nem lehet számolni, "csak" a szokásos magyar előadókkal (Quimby, Heaven Street Seven, Kistehén stb..), de itt nem is ez a lényeg, hanem a fesztivál ideje alatt minden nap fellépő, többnyire ismeretlen egyszálgitárosok, fúvosok és mindenféle zenekarok. Aki igazán pihenni szeretne egy jót, úgy, hogy közben még jó zenét is hallhat, az semmiképp ne hagyja ki.

Persze van ám élet a fesztiválokon túl is, nem is akármilyen. 7.én Szegeden a Garabonciásban fellép a The Nunchaks nevű, francia garázs-punk banda. Egész ígéretesek a myspace-ük szerint. 9-én még nagyobb zúzás várható Pesten a Dürerben, ahol a nemzetközi kritikusok nagy kedvence, a post-hardcoret játszó, kanadai Fucked Up fog fellépni. Ez pedig tényleg kihagyhatatlannak ígérkezik. De ha valaki nem akarja, hogy részese legyen ehhez hasonló őrületnek (bár ezt nehezen értem meg), az elmehet a jazzes, bluesos, rockos Mike Stern Bandre a Millenárisba. Aztán szintén a Millenárisban lesz a két hetes intervallum talán leglényegesebb pillanata, David Byrne fellépése. A Talking Headssel a punk utáni időszak (postpunkot is túlélő) egyik legfontosabb együttesét létrehozó Byrne a hangminta alapú zenék készítésében is úttörőnek számít, Brian Enoval közösen kiadott, My Life in the Bush of Ghosts című, 1981-es lemeze kapcsán (amelynek kvázi második része épp tavaly jelent meg). Az 57 éves zseni koncertjével mindössze egy baj van, hogy a legolcsóbb jegy is 8900 forint. Azonban ha valaki nem rokkan bele egy ekkora kiadásba (vagyis nem csóró egyetemista, mint én) az mindenképp menjen el, mert nem mindennapi élményben lesz része. A koncertlista lezárásaként pedig álljon itt egy videó B.B. Kingtől. Az immár 84. életévét taposó blueslegenda 16.án fog fellépni a Sportarénában. Azt hiszem ennél többet pedig fölösleges is mondani.

Persze lehet ám mozizni is, amit én legszívesebben Pécsen tennék meg az Apollóban, ahol egész júliusban 500 forintért lehet majd megnézni egy speciálisan az art-mozi 5 éves szülinapjára összeállított válogatás minden darabját. Persze megértem, hogy valaki a cinema cityt szereti, az menjen el és nézze meg 10.étől Sacha Baron Cohen legújabb agymenését, a Brünot (vagy legalább olvassa el kedvenc buzi, osztrák divatőrültünkkel ezt a mélyinterjút). Mondjuk én kétlem, hogy lehet olyan jó, mint a Borat nagyfilm, de minden előfordulhat. És még annyit a mozikhoz, hogy 17.én startol a tengerentúlon a 500 days of Summer című, jobbnál-jobb zenékkel tarkított film, amit jobb híján romantikus vígjátéknak lehetne besorolni. Persze senkit nem bíztatnék rá, hogy repüljön ki USA-ba a premierre, de mivel valószínűleg nálunk úgysem kerül a mozikba, ezért ugye különböző úton-módon kell majd hozzájutni, lehetőleg minél hamarabb. Én mindenesetre nagyon várom, és Zooey Deschanelt kérném karácsonyra. Köszönöm.

Na de adózzunk a sajnálatosan még mindig használt kifejezés, a magaskultúra oltárán. Menjünk el a Robert Capa kiállításra a Ludwigba, mert zseniális, vagy lehetünk alternatívabbak és megnézhetjük Halász Péter kiállítását az ACB galériában. Előbbit megtehetjük októberig, utóbbi azonban csak 17.éig lesz látható, azzal tehát sietni kell. A színházak pedig (legalábbis azok, amelyeket érdekesebbnek tartok) nyári szünetre mentek, úgyhogy, aki akar az performancekodjon kedvére, vagy nézzen meg egy Gárdatüntetést, egyaránt nagy élményben lesz része. De a következő két hétben igazából az sem jár rosszul, aki csak otthon ül és nézi a Tour de Francet, ami vitathatatlanul a világ legjobb sporteseményei között van.

Cartman, Homer, Stewie, esetleg mindhárom?

Jó vígjátékokat ma már csak elvétve gyártanak (tisztelet a kivételnek), a régi jó sitcom-okat – mint a Jóbarátok, vagy a Rém rendes család – pedig már mind láttuk vagy meguntuk, színházba ritkán járunk, Győzikén csak sírni tudunk, a Godot-ba pedig nehéz jegyet szerezni, nem is csoda, hogy az internet adta lehetőségek miatt kishazánkban is egyre népszerűbbé válnak a szórakoztatóipar animációs gyöngyszemei.
Persze eddig sem volt ismeretlen számunkra ez a műfaj, hiszen Simpsonék már több mint 20 éve boldogítanak minket, és South Park szókimondó kisiskolásai is már rég leérettségizhettek volna, hiszen 13 éve koptatják a padokat Mr. (vagy Mrs.?) Garrison osztályában.
A világháló ma már lehetővé teszi, hogy bárki, aki internet-hozzáféréssel rendelkezik, megnézhesse a különböző sorozatok epizódjait.


Kezdjük a seregszemlét Matt Groening agyszüleményével, a ’89 decemberében megjelenő Simpson családdal, mely Springfield városában játszódik, ahol Homer és családja – a középosztályt képviselve - megküzd az amerikai társadalom különböző (és éppen aktuális) problémáival. Az eddig leghosszabb ideig sugárzó rajzfilmsorozat több mint 20 éve töretlen népszerűségnek örvend – eleinte a Fox TV-nek (ma pedig már inkább az internetnek köszönhetően). 2007-ben a mozikban is bemutatták a sorozat alapján készült filmet Simpson család – a film címmel, mely több mint félmilliárd dolláros (!!!) hasznot hozott a készítőknek.
A fanatikusoknak egyelőre nem kell aggódnia, hiszen idén februárban a Fox bejelentette, hogy további két évadra leszerződtek.
A sorozat epizódjait itt tudjátok megnézni.

Bizonyára nem kell bemutatnunk senkinek Trey Parker és Matt Stone szatirikus, olykor botránykeltő rajzfilmsorozatát, a South Parkot sem. A colorado-i South Park városában játszódó széria négy kisiskolás különös kalandjairól szól, a nagysikerű animációs sitcom idén ünnepli 13. életévét. A sorozatot ’97 óta sugározza a Comedy Central, akik nemrégiben írtak alá szerződést újabb 3 évad elkészítésére, így 2011-ig garantáltan érkeznek az újabb epizódok.

A South Parkból is készítettek filmet még ’99-ben, South Park – Nagyobb, hosszabb, vágatlan címmel (mely egyébként a legtöbb káromkodást tartalmazó animációs filmként írta bele magát a Guinness rekordok könyvébe).

Eric Cartmanék kalandjait a hivatalos honlapon, itt követhetjük nyomon.

Seth McFarlane sorozata, a hazánkban is egyre népszerűbb Family Guy idén még csupán a hetedik évadot sugározza, annyi azonban már biztos, hogy a retardált Peter, és a Griffin-család többi tagja 2012-ig garantáltan szórakoztatja majd a Fox TV nézőit, itthon pedig a Comedy Centralon követhetjük nyomon Stewie-ék ámokfutását. A sorozatot egyébként 2003 és 2005 között szüneteltették, azonban a Fox a kiemelkedő nézettségnek köszönhetően újra műsorra tűzte azt.

A Family Guy rengeteg kritikát kapott – a Simpson család és a South Park készítőitől is – a történethez nem mindig kapcsolódó vicces bejátszások miatt, sokan azonban épp ezek miatt szeretik McFarlane idétlen családját.

A South Park készítőit egyszer megkérdezték arról, mi a leggonoszabb dolog, amit valaha mondtak nekik, mire Matt Stone annyit felelt:
„Az, amikor valaki odajött, mondván: ’Istenem, a ti sorozatotok a legjobb a tévében. A tietek, meg a Family Guy.’ Na az kurvára fájt.” – Trey Parker is egyetértett, majd hozzátette: „Így igaz. Olyan érzés volt, mintha tökön rúgtak volna.”


Érdekesség még az is, hogy a Family Guy szinkronhagjainak jó részét maga a készítő, Seth McFarlane szolgáltatja. Ő adja többek között Peter, Stewie, Brian, Quagmire, Tom Tucker és Dr. Hartman hangját is.
Íme egy link az epizódokhoz.

További népszerű rajzfilmsorozatok:

Matt Groening másik szerzeményét, az 5. évadnál járó sci-fi-sitcomot, a Futurama-t nemrég hoztak vissza a „halálból” – így biztos, hogy 2010-től új részekkel jelentkeznek. A sorozat egy pizzafutár kalandjairól szól, aki 1000 évet utazik az időben, ahol találkozik egy alkoholista robottal és egy egyszemű mutáns lánnyal. Epizódokhoz katt ide.

Végül, de nem utolsósorban Seth McFarlane szintén 5. évadnál tartó American Dad c. szériája is említésre méltó, melyben Stan Smith, aki apa és CIA ügynök egy személyben, igen abszurd módon, egyszerre próbál megbirkózni Amerika megmentésével és családi problémáival. Epizódok itt.

Jó szórakozást!

White Denim - Fits

A texasi Austinból származó White Denim végre kijött, a rajongók által már olyannyira várt második, Fits című nagylemezével. A valódi független zenekarként funkcionáló trió teljesen szokatlan felépítésű dalairól ismert. Már a tavalyi első albumuk, a Workout Holiday is tele volt jobbnál-jobb, kicsavart, váratlan basszusfutamokkal építkéző, három perc körüli, bluesos garázsrock számokkal, azonban a mostani lemezen még ennél is tovább mennek. Már ami a klasszikusok megidézését illeti. A Fitsen ugyanis sokkal markánsabban jelennek meg a 60-as, 70-es évek hangjai, különösen (a már említett garázsrock mellett) a pszichedélia (pl. a Mirrored and Reverse-ben) és a Led Zep-féle hard rock (pl. az All Consolation). Azonban az album igazi meglepetését nem is ezek a rocktörténelemből vett beidézések szolgáltatják, hanem a lemez második felében megjelenő, már a tágan értelmezett rockzenétől is eltávolodó stílusgyakorlatok, amilyen a Marvin Gaye-t idéző, soulos I’d Have It Just The Way We Were vagy a lemez felénél feltűnő, teljesen váratlan lebegős, már-már dubos, instrumentális Sex Prayer. De ebbe a sorba illeszthető az albumot záró két szám, az akusztikus gitárral indító, felemelő Regina Holding Hands, és az előbbi hangulatát továbbvivő, letisztult Syncn, amelynek végén lévő lálázás bebetonozza azt a felhőtlen, boldogságot, ami lényegében nemcsak az egész lemezből, hanem magából az együttesből is sugárzik.

Persze attól függetlenül, hogy itt vérbeli örömzenélésről van szó, nem biztos, hogy maguk a dalok is működnek. Én eléggé elfogult vagyok a zenekarral kapcsolatban (egyszerűen imádnivaló, ahogy ebből a DIY-attitűdből kihozzák a maximumot), de azt el kell ismerni, hogy egyes dalokat túlságosan is szabadjára engednek, ami miatt nem alaptalanok azok a kritikák, amelyek szerint a White Denim jobban tenné, ha egy kicsit visszavenne ebből, a gyakran kaotikus sokszínűségből az egységes hangzás irányába. Ennek ellenére a White Denim nem okozott csalódást, és megmaradt napjaink egyik legizgalmasabb, legígéretesebb együttesének.

Végre nekünk is van Sci-Fi Klasszikusok sorozatunk

Az Agave Könyvek, amióta létezik a kedvenc magyarországi kiadóim közé tartozik. Már azzal lekenyereztek, hogy elkezdték kiadni itthon a Philip K. Dick életművet, de kiadtak már három Bradbury novelláskötetet és Iain M. Bankssel meg Richard Morgannel is rajtuk keresztül ismerkedtem meg, és akkor még nem is beszéltem a nem sci-fi témájú könyveikről. Ráadásul a túllátnak a tartalmon és mind szerkeztésben, tördelésben, fordításban, mind a borítók kinézetében is törekedtek a legjobbra. Most pedig a Gollancz Sci-Fi sorozatának mintájára elhozzák nekünk a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusait.

„Az egy dolog, hogy megpróbáljuk rajta tartani a remegő hüvelykujjunkat a nemzetközi könyvkiadás ütőerén, és igyekszünk megtalálni azokat a kurrens szerzőket, akiktől – hogy egy viszonylag friss hozzászólást idézzek – hozzáverhetitek a feneketeket a földhöz. De hát volt itt egy olyan, hogy a sci-fi aranykora, utána meg az újhulláma a 60-as 70-es években, tele zseniális regényekkel, amelyek egy része ugyan megjelent magyarul, más részük viszont sajnálatos módon elkerülte a hazai sci-fi rajongókat.” (Csurgó Csaba, főszerkesztő)

Rögtön július elején meg is jelenik a sorozat első két darabja, amik igazi csemegének számítanak. Mivel én classic-sci-fi geeknek mondhatom magam, rohanni fogok a megjelenés napján, aztán majd jól meg is mondom a véleményem róla, de egyenlőre csak a borító(k) és a történet áll a rendelkezésemre.

Roger Zelazny: A fény ura

A Föld már régóta nem létezik. Egy telepes-bolygón maroknyi ember magához ragadta a technológia irányítását, amelynek révén halhatatlanságot és istenszerű hatalmat szereztek, és hindu istenek alakját felöltve kormányozzák a világot. Egyik társuk azonban megszánja a szolgasorban tartott embereket, és elhatározza, hogy az istenek ellenében is segít rajtuk. Valamikor ő volt Sziddhártha, most pedig úgy nevezik: Démonok Megkötője, a Fény Ura. Ennek ellenére ő jobban szereti a Sam nevet. Roger Zelazny könyve a modern science-fiction egyik kiemelkedő teljesítménye, amelyben egy másik bolygón játszódik újra az egész keleti mitológia.

A. E. van Vogt: A null-a világa

A történet Gilbert Gosseyn-ről szól, egy emberről, aki egy olyan utópisztikus világban él, amelyben az emberiséget felsőbbrendű értelem és mentális irányítás vezérli. Azonban amikor Gosseyn a nagy Gépezet (mely a felsőbbrendűséget állapítja meg) segítségével vizsgáltatná ki magát, rá kell döbbennie, hogy ez a világ csak látszatra olyan, mint amilyennek eddig hitte. A Null-A világának folytatásai a The Pawns of Null-A (1956) - másnéven The Players of Null-A, illetve a Null-A Three(1984).

A Null-A világa először 1945-ben, a John W. Campbell Jr. által szerkesztett Astounding Science Fiction c. magazin rovataként jelent meg. Van Vogt lerövidítette és átszerkesztette a regényt, melyet a Simon and Schuster nevű kiadó adott ki 1948-ban. 1970-ben Van Vogt ismét belejavított (igaz ezúttal csak kismértékben), és egy előszóval is megtoldotta a művet, melyben egyrészt megvédte a sokak által vitatott alkotást, másrészt elismerte az eredeti sorozat hiányosságait.

"...a borból a minőséget legalizáld..."

Ki ne kapná fel a fejét a jó magyar borok hallatán?
Most mi is felfigyeltünk, hiszen július 3-án 12.00-20.00-ig másodszorra is megrendezésre kerül a VinAgora Borgála, a helyszín pedig az új építésű Vörösmarty téri üvegpalota lesz.


Az egynapos rendezvény keretében megtudhatjuk, hogyan is zajlik egy borverseny, illetve milyen szempontok alapján választhatjuk ki a legjobb minőségi borokat. Nem utolsósorban végig is kóstolhatjuk a borversenyre benevezett több száz bort, boronként mellékelve a versenyen elért részletes értékelésüket.

Ha már ott vagyunk, miért ne vennénk részt egy 50 perces tematikus borkóstolón is, melyen 8-10 féle kiemelkedő eredményt elérő bort ismerhetünk és ízlelhetünk meg egy képzett sommelier előadásában. Ezért a szolgáltatásért persze külön fizetni kell. A tematikus borkóstolások programjaira a borgála honlapján itt, vagy a helyszínen jelentkezhettek (egy része az előadásoknak már betelt, de még semmi sem késő).

Azok a bor iránt érdeklődők, akik már letudták a vizsgáikat, nem a VOLT fesztiválon lesznek, vagy ki tudnak venni egy szabadnapot, látogassanak el a borgálára. Csalódni biztos nem fogunk, művelődni és berúgni viszont biztosan!

Jegyár: 5000 Ft
Tematikus borkóstolás: 2000 Ft (előadásonként)

Kezdetét vette a DumDum Győrben

Tegnap kezdetét vette a vasárnap reggelig tartó elektronikus fesztivál a győri Aranyparton. A jegyárak más nyári fesztiválokhoz képest barátságosnak mondhatók (napijegy: 3000.-, bérlet: 6200.-), ez persze adódik abból is, hogy a nagyobb fesztiválokon megszokott temérdek előadó helyett itt mindössze 3 zenei színpad programjából szemezgethetünk.


A felhozatal ennek ellenére sem gyenge, tegnap Palotai után a brit Audio Bullys és a francia DJ Feadz szórakoztatták a még foghíjasnak mondható közönséget (és persze minket - hiszen ott voltunk), de a fesztivál nagyjai még hátravannak, így valószínűleg a rossz idő ellenére is többen zarándokolnak el az utolsó két napra.
Ma este Paolo Mojo, Darren Emerson és a Freestylers DJ Set is képviselteti magát az ígéretesnek mondható rendezvényen. A szombati zárónapon a King Unique, Florian Meindl és Oliver Huntemann lesznek az igazán nagy nevek, akik miatt kár lenne otthon maradni.

Aki teheti (és aki szereti) a rossz idő ellenére is menjen, esőtől sem kell annyira megijedni, hiszen a zenei sátrak esőbiztosnak mondhatók.
Győr pedig amúgy is megér egy misét!

Helló Öcsém #1

Sunyi módon megtörtént a beharangozó és a sztárolás. Most pedig itt van Csocsó és a Hellóöcsém a Mocsok berkein belül. Minden mi szem-szájnak ingere. Ami pedig szintén az, de nem fér már bele, azt keressétek a tumblr-en hellóöcsém taggel. És emlékezzetek: a Hellóöcsém a legfaszább!

ZUDACOMICS

A Képregény szerintem pontosan olyan, mint az internet:gyorsan fogyasztható,tömör,és nem mindig a valóságról szól... A képregény azonnal reagál a különböző társadalmi eseményekre,ingyenes és a világ minden pontján olvassák... Bár a neten rengeteg képregény-blog kószál, bátran állíthatom . hogy a lehetőségek még nincsen teljesen kiaknázva! Egy idő után ráadásul a blog az alkotó ihletével együtt elhal! GYÓGYÍRR jelenthet a problémára a Zudacomics - egy internetes közösség, amely a meseszerű képek alkotói hozza össze. A site kiötlői arra buzdítják a lelkes alkotórajzolókat hogy vegyék elő a fiókjuk mélyén lapuló munkáikat - a lényeg az ötlet és az eredetiség. A képregényeket a közösség tagjai kommentálják , és minden hónapban győztest hirdetnek! A legjobbak éves szerződést kapnak így örökön öröké lesz képregény :) Lehet, hogy a képregények ismét megfertőzik a világot és népszerűvé válnak?

Légy vidám!

zenében nyomul David Lynch

Mostanában több zenei vonatkozású hír is felröppent David Lynch-csel kapcsolatban. Néhány hónapja videoklippet rendezett Mobynak, június végén pedig közre adja a Fox Bat Strategy: A Tribute to Dave Jaurequi című lemezét, amit még 1994-ben írt meg és rögzített. A hamarosan megjelenő lemezt Lynch az album felvételeiben segítséget nyújtó Dave Jaurequi emlékére adja ki, a címben szereplő, és a felvételekben kulcsszerepet vállaló gitáros-énekes 2006-ban hunyt el. A korongon hét szám szerepel majd, mindet Lynch írta és ő volt a számok producere is.

A számlista:

Fox Bat Strategy: A Tribute to Dave Jaurequi

1. “They Go Down”

2. “Lost on Cahuenga”

3. “Almost an Angel”

4. “Shoot the Works”

5. “You’re the One”

6. “Rollin’ Down With You”

7. “I Dream of You”


forrás: est.hu
music.ninemsn.com.au

Programajánlunk: június 22. - július 5.

Nekem lett tisztem bejelenteni, hogy a Mocsok Kultúr Torzó elindítja a kis saját szubjektíven válogatott programajánlóját. Úgy döntöttünk a kollégákkal/barátokkal/elvtársakkal (megfelelőt aláhúzni), hogy két hetes turnusokra osztjuk az évet és mint váltófutók kéthetente adjuk át egymásnak a stafétát a Mocsok programajánló szerkesztői székében. Jesz, totális képzavar!

Az természetes, hogy egy ember nem lehet az ország összes pontján történő dologban up-to-date, ezért bármilyen később jövő információt szívesen fogadunk és beépítünk az éppen aktuális programajánlóba, ami pár napon belül kap egy olyan gyönyörű baloldali ikont, mint a tumblr oldalunk. Szóval elég lesz csak arra kattintani és két hétre előre láthattok főleg Budapest kulturális életébe, de igyekszünk a vidéki történéseket is feltérképezni.

Álljon itt most az első a sok közül. A vizsgaidőszak lassan befejeződik mindenkinek, kiürül a főváros a koranyári nyaralók miatt, kisebb városokba utazunk fesztiválozni, strand, bambi, stb. Persze így se maradunk programok nélkül, mehetünk popcornt zabálni klimatizált plázamozikba, kortárs múzeumokba menekülhetünk az eső elől, és ha nem lenne elég a hőség az Erzsébet tér „pázsitján”, akkor bevonulhatunk tömött koncertekre.

A mai napon, azaz 22-én, hétfőn egy érdekes dolognak lehetünk tanúi a Petőfi Irodalmi Múzeumban a múzeum 2009-es Nyári Fesztiválján. Ferenczi György (igen, a herflis), a Rackajam (igen, az új formációja) és Kossuth-szakállas honleányok (Bálint Tünde, Gulyás Réka, Pilárii Lili Eszter) előadják a magyar irodalomtörténet egyik legtúlértékeltebb költőjének verseit a maguk egyedi, bluesos, rockos folkos módján. Állítólag igazi magyar világszám. Érdemes megnézni, bár a 2 200 kőkemény magyar forint párakat elrémiszthet.

Kedden újra itt van brit Bonanza Banzai. A gyengélkedő Dave Gahan vezette Depeche Mode 3 éve koncertezett legutoljára az Arénában és most újra itt vannak a Sound of the Universe c. lemezüket turnéztatják, amiről az első kislemezhez, a Wronghoz hosszas hetek után szoktam csak hozzá, erre jöttek az új maxival, ami totálisan elbizonytalanított. Így én nem veszek részt a koncerten, pedig a nagy klasszikusokért szívesen elmennék. Majd elolvasok róla egy beszámolót, aztán szomorkodok három évig, amikor majd talán ráveszem magam, hogy élőben lássam a Gahanéket. (Jegyár: 9 900 Ft-tól 18 500 Ft-ig, ami a kiemelt állóhelyekre szól).

Elég ritka esett, hogy a Gödörben 5 000 forint legyen a jegy, vagy legalább is, amikor én legutóbb voltam, akkor még az elképzelhetetlen lett volna, hogy akár egy Sergent Garciaért kis Harcsa Veronikával fűszerezve ennyi pénzt elkérjenek. Jobb, ha hallgatunk valami kellemeset, mígnem 23-a éjfélt nem üt az óra és elkeződődik Steven Spielberg egyik legjobb befektetése a Transformers: A bukottak bosszúja. Lehet csak én várom ilyen gyereki lelkesedéssel ezt a dolgot, de elvileg ez lesz az idei nyár legtökösebb blockbustere (és már láttunk két várományost). Remélem nem veszti el azt a bizonyos iditozmusát, amit az elsőt is olyanná tette, mintha egy home-videot néznénk egy kisgyerekről, aki egymásnak ugrasztja játékrobotait szorgosan nyomkodva rajtuk a hangkiadásért felelős gombot. Csak persze több a CGI. Persze, aki nem akar fennmaradni sokáig az másnap még megnézheti nyugodtan.

De csütörtökre akad két frankó tinci-tánci műsor. Az egyik egy angol blues énekes-gitáros a Dürer-kertben, a másik pedig a magyar absztrakt-kísérleti hiphop szcéna nagyágyúi az A38. Az Ian Siegal Band ezeröt és kültéri (természetesen rossz idő esetén bekerül), a Realistic Crew pedig egy lefogyasztható ötszázas ráadásnak szívhatjuk a Duna friss levegőjét.

25-én indul még a „20 év szabadság: Németország megköszöni” (Német Nagykövetség Budapest presents) c. rendezvény, ami a Berlini fal leomlásának 20. évfordulóját ünnepli. A kiállításokkal, filmekkel, színházi előadásokkal (magyarul vagy németül) koncertekkel tarkított program záróeseményeként szombaton, 27-én jön T.Raumschmiere a Városháza parkba (Yes, it’s free) , Nagával, Betával és az NVC csapatával (Subotage, Sinko) megtámogatva.

25-én kezdődik a Gödör klubban a 2009-es crosstalk videófesztivál, Spanyolország vendégszereplésével. Az ötnapos rendezvénysorozat a videóművészet népszerűsítését tűzte ki hazánkban. A spanyol videótermés végigböngészése mellett lehetőség van meghívott a vendégintézetek (finn, kölni, olasz) munkáit is megnézni vagy belehallgatni a kerekasztal-beszélgetésekbe. A kreatív elnevezésű csoportosítások között a cross-talksban a beküldött pályamunkákból láthatunk válogatást, a/z S (Ass?) elnevezésű részleg pedig kifejezetten diákok munkáiból csemegézett.

Hétvégére nem nagyon találtam érdekesebb programot, mint a múlt hét szombatról eső miatt elhalasztott Hadititok nevűt, de erről már úgyis mindenki tud, aki akart, sokan vannak, akik elfelejtenék. Mivel ilyen szegényesnek ítéltem a hétvégét, ezért összeraktam egy múzeumválogatást mindenkinek hétvégére, amiket érdemes megnézni. Július 5-ig látható még az egyik kedvenc fotográfusom kiállítása a lumúban. Anton Corbijn sztárfotós munkái rendes méretben tündökölnek végre. Június 29-ig, hétfőig lehet megtekinteni a Lengyel Intézet egyik érdekes tárlatát. Katarzyna Kmita népies elemeket vegyít szenzációs módon a modern ikonok képeivel, legyenek azok Walt Disney figurái, logók vagy egyszerűen csak modernkor emberének egyik típusa. Ja, és mindezt papírkivágásokon mutatja meg nekünk. A Műcsarnokba pedig szombat óta beköltözött egy vándorkiállítás, a Pillanatgépek. Németország és Sevilla között Magyarországon is kiállítják 35 jelentős kortárs művész alkotásait, így alkotva egy teljes „médiaművészeti és történeti kiállítást”. Augusztus 23-ig viszont ezt van idő meglátogatni, optikai trükkök, fikció-valóság játékok, ősképrögzítők. Mi kell még?

Július első napján pedig elindul a vándorlás a hűség városa felé, ugyanis kezdődik a sziget brand legcsaládiasabb hangulatú fesztiválja a Volt. A felhozatal eléggé sokszínű, bár szerintem a szétszórt talán jobban illene rá. Egyébként meg jó az eklektikusság, csak kevés lesz a 4 napig maradó ember. Elég nehezen fér meg egymás mellett Marilyn Manson, az Earth, Wind & Fire, Franz Ferdinand, Ákos meg Révész Sándor (special). A lényeg, hogy jót lehet bulizni, a csapból is Soproni folyik és gyakrabban kapsz magyar nyelvű választ, mint külfödit.

Aki még is csak itthon maradna, annak pénteken ajánlanám a fentebb méltatott NVC 5. születésnapi buliját a Mokka Cukkában. Az NVC rezidensek mind ott lesznek plusz még elhozzák magukkal az érdekes előéletű (chilei menekült fater-belga anya) Ramon Tapiát is, hogy együtt szolgáltassák az öt éve hálás közönségnek a talpalávalót.

2nd tanulság: tájékozódni több helyről.