Az érdekes című animációs széria trailere rejlik alant, amiben nyulak és tevék gyilkolják egymást rpg-kel és más nehézfegyverekkel. Az eredeti egy 1998-ban írt háromrészes manga sorozat Motofumi Kobayashi tollából, ahol a Beatrix Potter-szerű karakterek amolyan Spiegelmanosan megjelenítve (amcsik = nyulak, vietkongok = medvék) írtják egymást a Vietnámi háborúban, innen is a paródikus amerikai cím: Apocalypse, Meow. Bush óta már csak Herzognem teszi át Vietnámot az arab színtérre, tehát a 2010-re ígért 12 részes animesorozat is egy Iráni túszszituációról fog szólni, amiben cuki állatkák fognak tucat számra csúnya módon elhalálozni.
Miáú!
„Everything is fake!”
Ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy amit manapság a neten lát az kamu-e vagy nem, vírus marketing vagy egyszerű polgárpukkasztás. Erre reflektál a Mini az új (ki gondolta volna) viral kampányában, amit a Mini Clubmanhez csináltak. Ha már a videó rögzítői is elbizonytalanodnak, hogy most hol is vannak, mit csinálnak, akkor mi lesz az egyszerű videószörfölő kollegákkal. Szóval csak óvatosan, minden kamu!
Hunter S. Thompson rajongói már valószínűleg tűkön ülve várják a Rumnapló című könyvének adaptációját. Nagyvonalakban a könyv arról szól, hogy HST egy Paul Kemp nevű alteregója San Juanra utazik dolgozni, amit úgy kell érteni, hogy vedeli a rumot és partiról partira jár, néha alibi újságírást végez. Ami jó hír, hogy Kemp megformálója Johnny Depp lesz, aki a Félelem és Reszketés Las Vegasban után másodszor bújik a gonzo-ősatya bőrébe. A popsugar.com-on pedig feltették az első képet a filmből, ami annyira nem lenne nagyszám, ha nem lennénk tudatában a fenti háttérinfóknak. Íme Johnny Depp, újra egy piros kabrióban:
A gazdasági világválság hatása a játékszoftver piacra
A napjainkat sújtó gazdasági problémák erősödése minduntalan észrevehető, akár kitesszük a lábunkat az utcára, akár nem. Az egész világon – így hazánkban egyaránt – rohamosan fejlődő játékpiacról ugyanakkor kevéssé szólnak a hírek.
Léteznek már hangvezérlésű játékok, tánc-, ének- és hangszer szimulátorok, melyek ha nem is adják vissza tökéletesen a valósághű – teszem azt gitározást - , igencsak hajaznak rá. Csodaszépen kidolgozott 3D-s textúrák jelennek meg, ami a profi alkotócsapatoknak köszönhetően könnyedén jutnak el otthonainkba.
Következő cikkemben Székelyhídi Ádámot – ismertebb nevét Darths-ot – faggattam, aki a PC Guru Online főszerkesztője, a játékpiacot érintő gazdasági problémákról.
Mennyire érezhető egy ilyen neves újság szerkesztőségében a válság? Érződik mindenhol, ahol pénzről van szó, márpedig egy multinál, mint a Motorpresse kiadó, bizony a profit körül forognak a vezetők gondolatai. Lépni pedig kell erre a krízisre, méghozzá keretek megszorításával, alkalmazottak leépítésével. Mindenhonnan megvonták a bónuszkereteket, a fejlesztésekre szánt pénzt is visszaszorították – csak félő, hogy a nagy megtakarítás jelen esetben a visszájára fordulhat hosszútávon…
Kihatással van-e ez a játékok áraira, gondolok itt Pc-re és konzolra egyaránt?
Nincs, egyáltalán nincs. A játékárak maradtak, sőt, kishazánkban egyre fogyaszthatóbb számokat raknak PC-s játékok dobozaira és gondolok itt elsősorban a CD Projekt nagyszerű ténykedésére. Világklasszis játékokat forgalmaznak, melyek a megjelenés napján is „csak” 8.000 forintba kerülnek, igényes csomagolásban, dobozban található extrákkal. Régen minden játék 12.000-ről kezdődött és csak jóval később csökkent az ár. Szóval játékárak szempontjából nincs változás, nem is működne, ha feljebb vinnék az árakat, mert így is kevesen vesznek eredeti szoftvereket, ennél drágábban pedig senki nem venne. A konzolárak sem változtak, bár azok alapból nagyon drágák a játék premierje környékén: 14.000-től 18.000-ig terjednek általában.
Voltak-e az érintett cégeknél leépítések ennek hatására? Voltak. Nem csak leépítések, de megszűnések is. A világ legnagyobb multijai is komoly megszorításokra kényszerültek: Ubisoft, EA, Microsoft, stb… Mindenhol leépítések (több ezer fő), de jó néhány kisebb kiadóknak, független fejlesztőknek le is kellett húzniuk a rolót. Például a Midway most úgy próbál meg megmenekülni a csődeljárás elől, hogy áruba bocsájtotta a legnagyobb brandjét, a Mortal Kombat jogokat. Aki kapja, marja alapon kivásárolható tőlük ez a nagynevű cím, aminek eladása esetén talán megmaradhat a cég. Szomorú történet ez, de még sok ilyenről tudnék mesélni sajnos. John Ricitello, az Electronic Arts feje tett egy igen mókás nyilatkozatot; szerinte a világválság egy áldás a játékiparnak, hiszen így eltűnnek az alsóbb kategóriás játékok és csak a minőség marad, hiszen jelen helyzetben csak a minőségi és eredeti játékokkal lehet profitot termelni. Van benne valami, kár hogy kárörvendő és demagóg kijelentés volt ez az ő szájából, amikor ezzel a kisebb cégek halálát áldotta, nem mellesleg az EA fertályán is igen sok gyenge alkotás is megfogant.
Mit tudsz a külföldi helyzetről?
A fent leírtak elsősorban a külföldi helyzetet vázolták, annyi különbség van, hogy külföldön sem mentek ugyan fel a játékárak, viszont a fizetésekhez képest jóval elérhetőbbek ezek, így ott van az igazi piaca a játékiparnak. Magyarország csak egy kerekítési hiba a nagy multiknak. Per pillanat a Sony a PS3-jával és a Microsoft az X360-jával próbál meg dominálni a másik felett az exkluzivitások megvásárlásával – egyelőre a Microsoft sokkal jobban áll és ez fontos lehet a végkimenetelben.
Nos Ádám, köszönöm szépen, hogy válaszoltál kérdéseimre. További jó munkát, és sok-sok izgalmasnál izgalmasabb játéktesztelést kívánok Neked, és munkatársaidnak.
Az idei Titanicra közel 200 film érkezett melyet a zsűri 56ra redukált. Ez is mutatja, hogy kis hazánk már fogékony a filmművészetre és egy minőségi fesztivál keretein belül bemutatni és díjaztatni is tudja őket. Ezek lényegében nevezett alkotások, de meghívott filmek is láthatóak lesznek. Ezen a magyarországi legnagyobb nemzetközi filmes eseményén 26 ország 56 alkotása szerepel, amelyek 8 különböző szekcióban kerülnek bemutatásra.
Versenyfilmek, amik idén a Hullámtörő díjért mennek (ami a szép szobrocskán kívül 8000 euro-t takar):
9mm, (Belgium, 2008; Taylan Barman),
Éhség, (Nagy-Britannia, 2008; Steve McQueen)
Észak, (Norvégia, 2009; Rune Denstad Langlo)
Gyermekek gyermeke, (Japán, 2008; Hagiuda Koji)
Három asszony, (Irán, 2008; Manijeh Hekmat)
A legboldogabb lány a világon,(Románia, 2009; Radu Jude)
A másik orcádat, (Franciaország, 2008; Jean-Xavier de Lestrade)
Nem tudok élni nélküled,(Tajvan, 2008; Leon Dai)
Ezeken kívül a korábbi évekből ismert blokkok mellett idén a Északi Fények szekció is szerepet kap, ahol a legjobb finn, dán és izlandi filmek lesznek láthatóak. Többek között a tavalyi nyertes és idei zsűri elnök, Baltasar Kormákur új filmje, a Fehér nászéjszaka.
A fesztiválprogramból most sem hiányozhatnak a távol-keleti filmek, melyek évről évre permanensen jelen vannak a Titanicon. 2009-ben a Mocsokcímű akcióthriller a triádok bűnös világát a műfajtól szokatlan felfogásban, realisztikus akciójelenetekben bővelkedve tárja a néző elé.
Nem elhanyagolható információ, hogy az idei fimszemlén egy Oscar-díjas dokumentumfilmet is vetítenek, Ember a magasban címmel. A francia alkotás Philippe Petit kötéltáncos hírhedt mutatványát és körülményeit mutatja be. A Férfi 1974-ben engedély nélkül sétált át a World Trade Center két tornya közé kifeszített drótkötélen. Mindenféleképpen érdemes megnézni!
A Mocsok stábja tudósít a filmekről, döntésekről, és a fesztivállal kapcsolatos eseményekről.
...az első nevek az idei Sziget fesztiválra. Eddig olyan remekül titkolták őket, hogy még a last.fm-en sem volt fenn szinte semmi info, de most végre előzetes képet kaphatunk arról, érdemes lesz-e egyáltalán várakozással tekinteni a következő névsorra, vagy veszítsük el minden hitünket már itt és most.
És akkor ennyit a hírértékről, jöhet a véleményezés. A Placebo-Prodigy-Fatboy Slim hármas nem túl sok izgalmat rejt magában, de komolyabb baj sincs vele. Arra pont jó lesz, hogy quartosok és hasonszőrű társaik újra leírhassák, hogy mennyire röhejesen megragadtunk a kilencvenes években (nagyjából a Pendulum és a Ska-P is ez a kategória). Ennél már sokkal örömtelibb azonban a Klaxons-Bloc Party-The Ting Tings trió. Ez a három zenekar ugyanis úgymond aktuális, ami valljuk be a Szigeten ritka mint a fehér holló, ráadásul (mindenféle hype ellenére) még zenéjükre is érdemes odafigyelni (többé-kevésbé). A Klaxons és a Bloc Party talán már itthon is befutott köszönhetően az MR2nek és az MTVnek (sajnos egyiket se követem, úgyhogy ezt nem tudhatom). Előbbi bandánál borítékolható egy hatalmas buli, az Atlantis to Interzone, a Golden Skans vagy az It’s not over yet egyaránt remek popdalok. A Bloc Party egy hasonlóan ütős első lemez óta (amin olyan őrült jó slágerek voltak mint a Helicopter vagy a Positive Tension) viszont gyengébb pillanatokat is produkált, de azért az azóta megjelent albumaikon is rendre akad két-három jó szám. A The Ting Tings a legfrissebb név hármójuk közül, de egyben a leggyengébb is. A tavalyi bemutatkozó lemezre sikerült kb. kettő olyan számot felvenni (a Shut Up And Let Me Go az egyik), amit érdemes végighallgatni, a többi bőven a semmitmondó indie-kategóriába tartozik.
A Világzeneiről nem is emeltem ki mindenkit, aminek leginkább az az oka, hogy nem is ismerem őket. Majd Marton László Távolodó biztos eligazít ez ügyben minden érdeklődőt. Tiken Jah Fakoly reggae(s) dalaihoz azonban már volt szerencsém, és ugyan különösebb újítás nem várható tőle, de az esetleges tűző napban, 35 fokban kellemes háttérzene lehet (egy kis ízelítő). A 08001et szintén nem ismertem eddig, de mindenhol a „már kultikusnak számító” jelzővel illeték őket, hát gondoltam utánanézek, és bizony pozitív csalódás volt. Nem is szó szoros értelemben vett együttesről van szó, hanem egy folyamatosan formálódó zenei csoportosulásról, amelynek tagjai Barcelona El Raval nevű, multikulturális negyedéből származnak. Elektronikus alapú, néhol popos, néhol hip-hopos, néhol pörgős muzsikát játszanak. Ha esetleg kimennék a Szigetre, és esetleg épp aznap lépnének fel, amikor ott vagyok, biztos, hogy meghallgatnám őket.
A legnagyobb meglepetés, és egyben számomra legnagyobb név viszont a Calexico. Őszintén megvallva meg sem fordult volna a fejemben, hogy valaki elhívja majd őket a Szigetre. Bő 15 éve létező, amerikai zenekarról van szó ugyanis, akik tőlünk nyugatabbra már tényleg kultikusnak számítanak (nemcsak azt írják róluk). Country alapú zenéjüket, mariachi fúvósokkal és latin zenei elemekkel keverik (például ebben a Love feldolgozásban), de néhol még egy enyhe jazz hatás is megfigyelhető. Mindezek ellenére azért a világzenei színpad kicsit túlzásnak tűnik, de abból a szempontból jó hír, hogy az a környék a legkevésbé retkes, és a színpaddal szemközti bódéban kapható bodzafröccs pedig a legfinomabb az egész Szigeten. Ha valaki igazán szépséges dalt akar hallani, nézze meg ezt a videót, amin a Calexico a Sam Beammel (alias Iron & Wine) közösen kiadott EPről, az In The Reinsről játssza a He lays in the reins című számot, ami ugyan nem tipikus Calexicio dal, de gyönyörű. És ez épp elég. (Sam Beam a szakállas.)
Nem olyan rossz ez a felhozatal tehát, de azért nem is vág a földhöz. Az mondjuk elgondolkodtató, hogy már rögtön az első körben ott van négy olyan zenekar, akik folyamatos beszédtémát jelentenek a különböző zenei blogokon (nem, a Prodigy nincs ezek között). Ebből két dolog következhet: 1. a szigetesek végre belátták, hogy talán nyitni kéne egy kicsit az új pop-rockzenék felé is, 2. az új pop-rockzenéknek mostmár itthon is van annyi rajongójuk, hogy a nem igazán bevállalós Gerendaiék is meg merik kockáztatni a felléptetésüket. Vagy a kettő egyszerre történt, ki tudja. Lényeg a lényeg, még azért nem írtam fel a naptáramba, de ha esetleg a Calexico egy napon, de nem egy időben lépne fel a Klaxonssal és még melléjük tudnának dobni egy-két izgalmasabb előadót, akkor arra a napijegyre vevő lennék. Mert azért tízezer forint mégiscsak tízezer forint, én meg csak egy csóró egyetemista vagyok.
A mocsok kultúr torzó csapata elvándorolt megnézni a Krétakör Szabadulóművész apológiája címen futó városterápiás projektjének I. felvonásának első részét. Egyszerűen megtaláltuk a bejáratot, hiszen az Erzsébet téren nem nagyon lehet figyelmen kívül hagyni a 2 méteres bábukat, akik az irányt mutatják a Temető felé, ami a tér alatt található parkolóban kapott helyet. Pár ízelítő kép a kiállításról, a teljes dokumentációt itt találjátok.
A kiállítás megtekinthető március 29-ig, a második rész, a RéS pedig 27-től április 5-ig. Mi azon is ott leszünk.
Bejegyzések
