Fröccsöt és cirkuszt a népnek!

Újra itt a kánikula, az előrejelzések, az időjósok és a látnokok szerint is durvább lesz, mint a tavalyi. Mit tesz ilyenkor a jó magyar ember, aki nem akar a saját levében megfőni és elpárologni a forró flaszteren? Természetesen folyadékot pótol. A hasznosat a kellemessel meg úgy lehet összekötni, hogy kellemes alkoholos löttyökkel teszi ezt, és máris megvan az alaphangulat egy esti tincitáncihoz. A trendik és gazdagok koktélokkal, aki nem szereti a mixeket és a pénztárcáját is próbálja menteni az söröcskével, aki pedig teljesen le van égve az fröccsöt kér a kocsmapultnál.Legalább is ez a sztereotípia, ami lassan a „long drinkek” körül kialakul. De pont ez az, amin változtatni szeretne a Nemzeti Bormarketing Program. A fröccsöt, mint a nyár leghűsítőbb italát, megpróbálja a neki megillető rangra visszatornázni, és milyen jól teszik, hiszen fröccsöt inni jó.
A fröccs minden ízében magyar ital. A bor kultúránk és turisztikai vonzerőnk egyik alapköve, a hozzáöntött szikvizet (=szódát, ami ráadásul felettébb egészséges) az 1820-as években találta fel Jedlik Ányos. Fröccsöt inni pedig legszakértőbben Krúdy Gyula tudott. Szóval az ital egy mérföldkő, sajnos ma mégis legtöbben úgy kezelik, mint holmi „munkás kísérő italt”, ráadásul kialakult a fröccsbor elnevezés is, ami egy abszolút hülyeség. Van rossz bor, és jó bor. Rossz borból még lehet közepes fröccs, viszont a jó bor magában finom és egészséges, szódával keverve még hűsítő is. A fröccsöt nagyon sokféleképpen lehet inni, van kis-, nagy-, házmester, maflás, krúdyfröccs, hogy csak párat említsek. De mindez, sok egyéb hasznos infóval együtt megtalálható a kampány alapjául szolgáló siteon.
Az oldal maga egyébként nem egy nagy durranás, a különböző menüpontokhoz illesztett állatok teljesen értelmetlenül vannak kiválasztva és az elhelyezésük (a csigán és katicán kívül) hagy némi kívánni valót maga után. Az egész fura, valahogy nem áll össze a dolog. Sokban hasonlít minden idők legidegesítőbb hangjaival ellátott meseoldalára, plusz az a szörnyű logó. Az viszont dicséretes, hogy máshogyan is próbálják propagálni ezt a szenzációs ital. Én egy reggeli kávézásom során találkoztam az itt látható képekkel, ezek freecardok formájában próbálják elfoglalni a két legfontosabb ingyenes heti programajánló helyét a különböző vendéglátóhelyeken. Gyöngyöző férfifejek, glóriával keretezett szőlőszem (ami az egyik leggyengébb darabja a sorozatnak), földöntúlian buborékozó italok. Az egész vagányságát erősíti még a hozzáadott, kamuzöld jelmondatok. Nagyon vicces és trendi az egész (persze leszámítva a katicabogarat és a műfüvet).

De miért jó az, ha egy terméket márka nélkül csak magáért népszerűsítünk? Mire megy ki a játék valójában? Igazából pont ekkor vált szimpatikussá ez az egész dolog számomra, amikor feltettem magamnak ezt a két kérdést. A Nemzeti Bormarketing Program célja (remélem) egyedül az, hogy a magyar borkultúrát szerte a világon és itthon is terjessze. Ennek a fröccsös kampánynak pedig egyszerűen csak az lényege, hogy emberek rájöjjenek végre, hogy a fröccs az nem csak a prolik itala, hanem egy iszonyatosan finom hűsítő ital, aminek ráadásul mindkét összetevője egészséges (igaz a bor csak kis mennyiségben). Persze ezek a kártyák csak cseppek a tengerben, hiszen az egész egy Guiness-rekordkísérlettel egybekötött fröccsünnepbe torkollik 20-án, Budapest a Városháza téren.
A MOCSOK felhívása: Menjen el minden sör-bor-koktél kedvelő és igyon együtt és próbáljunk ki olyan fröccsfajtát (ha rossz hangulatban leszek akkor ráugrok egy góréfröccsre, ha nem akkor meg jöhet a Puskásfröccs), amit még sose, akik meg még nem vették eddig rá magukat, azok kezdhetik a világ legnagyobb kisfröccsével.

(a többi képet itt megnézhetitek)